2.fejezet

Pár órával korábban...

Chester

Hivatalos voltam egy házibuliba, de semmi kedvem nem volt elmenni jópofizni a sok újgazdag köcsöggel. Azt viszont tudtam, hogy Summer is ott lesz, úgyhogy meggyőztem magam, hogy nekem is ott a helyem, vigyázni rá, mert Brian, a bátyja és egyben a legjobb barátom, nem tudott eljönni valami meccs miatt.
A buli harmadik percébe egy dögös szőkeség tapadt rám. Ismertem a csajt a suliból, és meg kell hagyni tényleg kurva jól nézett ki. Apró ruha v olt rajta, ami nem sokat hagyott a képzeletemre, de pont ezt szerettem. Hagytam, hogy csókolgassa a nyakam, és végig rajtam lógjon. A farkam keresgélte a kezével, persze semmi jónak nem vagyok elrontója, úgyhogy ezt is engedtem neki. Közbe beszélgettem a haverokkal, vagy ahhoz hasonlókkal.
Aztán megláttam Summert, ahogy engem néz, apró orra ráncba szaladt és fintorgott a barátnőire, szemei tükrözték az undorát, meg volt bennük valami más is, amit nem tudtam megfejteni. Elkapta rólam a pillantását, amikor szám vigyorra húzódott, aztán a gyökér pasija mellé billegett hihetetlen magassarkújában.
Azon az estén is tökéletesen nézett ki, ő is rövid ruhát viselt, de nem olyan ízléstelent, mint a mellettem lihegő Lora vagy Lisa vagy valami hasonló nevű szőke. Summer ruhájának háta teljesen hiányzott egészen a feneke tetejéig, elől viszont a nyakáig ért. Sötétkék színe kiemelte bőre fehérségét, és bal szeme kékjét. Akárhányszor belenéztem a szemeibe mindig ledöbbentem, milyen csodálatos, hogy a bal kék, a jobb pedig a legszebb zöld amit valaha láttam. Ha ezektől még nem lett volna elég dögös és különleges, élénkvörös haját göndören hagyta, így szabadon lengedezhetett minden lépésénél.
- Ches! Nincs kedved elvonulni? - a szőke ribanc még mindig a farkam simogatta, és biztosra vette, hogy tőle kemény, de nagyot tévedett. Senki más nem tudta pusztán a külsejével elérni, hogy harcra kész leszek csakis Summer.
- Várj még egy kicsit cica, és mehetünk. - elfordítottam a tekintetem a legjobb barátom húgáról, és Lorát vagy Lisát kezdtem méregetni. Egy menetet mindenképpen megért a csaj.
Megfogtam a kezét, ő élénken kacarászott mögöttem, egyértelműen tudta, hova tartunk, és alig várta. Kivezetettem a folyosóra, közbe hátrapillantva Summert kerestem, de nem láttam. A hatalmas házba simán el lehetett volna tévedni, de párszor már jártam a házigazdánál Sethnél, úgyhogy simán megtaláltam a megfelelő helyet.
A zene a háznak abba a részébe már nem hallatszott el, viszont néhány igen nagy nyögés és kéjes sikítás kihallatszott a többi szobából.
Amint benyitottam egy ajtón meghúztam a kezemben tartott üveget, és a csajt magamhoz rántva elkezdtem kihámozni a ruhájából. Nem viselt melltartót, hatalmas szilikon mellei azonnal láthatóvá váltak, ahogy a ruha lecsúszott róla. A meglepetés kedvéért bugyi se volt rajta, úgyhogy ott állt totál meztelenül, magassarkúban billegve, és ő is elkezdett vetkőztetni. Gyorsan gombolta az ingem, halogatta a mellkasom és a nyakam. Csak a lihegésünket lehetett hallani, aztán hirtelen valami mást is.
- Nem! Hallod Pete? - úgy egymillió közül is megismertem volna a rekedtes hangot, ami most elég idegesnek hangzott.
A testem megmerevedett, kicsit távolabb toltam magamtól a lányt, aki továbbra is a vetkőztetésemmel volt elfoglalva, és erősen füleltem.
- Ne csináld már kicsim. Olyan régen várok rá. - a pasi hangja elcsuklott, valószínűleg a részegségtől, majd ajtócsapódást hallottam.
A tarkómon égnek álltak a pihék. Éreztem, hogy valami kurvára nincs rendbe, úgyhogy ellöktem magamtól a meztelen csajt, és a folyosóra mentem.
- Hagyd abba Pete! Én nem akarom! - a hang irányába fordultam. Majd három nagy lépéssel a folyosó végén lévő szoba ajtajánál voltam. - Nem! Nem! Fejezd be! - Summer hangja kétségbeesett volt, és hallottam a félelmet is benne.
Még egy kicsit hallgatóztam, hátha csak félreértem a helyzetet, de mikor hangos puffanást hallottam, és egy apró sikolyt, egyszerűen berúgtam az ajtót.
Pete, az a gyökér fasz Summeren feküdt a padlón, aki láthatóan tiltakozott, és karmolta a srácot, ahol érte. Próbálta magáról lelökni, szemében könnyek csillogtak.
Egy pillanat alatt elöntötte a szar az agyamat, és egyszerűen odalépve letéptem róla a srácot, talpra állítottam, és azzal a lendülettel be is húztam neki egyet.
- Mi a fasz? - fogta vérző orrát, de nem volt ideje többet kérdezni, mert se nem láttam se nem hallottam a dühtől. Abban a pillanatban örültem, hogy nem ittam, és teljesen józanul verhetem ki a szart a gyerekből.
- Chester! - Summer rekedtes hangja kétségbeesetten csengett. - Hagyd kérlek! Nem ér ennyit!
A mellkason fel alá hullámzott, ahol a földön fekvő alakot néztem, miközben tartottam egy kis szünetet.
- Még, hogy nem ér ennyit? - néztem a lányra, aki már az ajtó közelében állt. Teste rázkódott a visszatartott sírástól vagy a félelemtől nem tudom, de ez egy kicsit megnyugtatott.
Pete a földön feküdt nyöszörögve, és felállásra képtelenül.
- Remélem, egy életre megtanultad faszfej, hogy nem mászunk rá olyan csajra, aki nem akar veled dugni! - ordítottam a földön fekvő testének, majd még egy nagyot rúgtam rajta. - Ha meghallom, hogy még egyszer valami hasonló történik, nem úszod meg ennyivel.
Hátat fordítottam a srácnak, és Summer felé mentem, kezemet beletöröltem a gatyámba, mert volt rajta némi vér.
Úgy vetette magát a karomba a folyosón, mintha én lennék az egyetlen menedéke. Átöleltem, és csak tartottam, amíg picit megnyugodott. Olyan apró volt hozzám képest, még magassarkúba is épp, hogy a nyakamig ért. Puha volt és málna illatú, én pedig alig akartam elengedni.
Aztán a szobából jövő káromkodás visszahúzott a valóságba, és a dühöm újra lángra kapott.
- Ne! - fogta meg a kezem Summer, ujjait az enyémbe fűzte, és könyörögve nézett rám.
Elkezdtem kifelé húzni a házból, a nappaliba tolongó embereket félre löktem, majd a parkolóba beültettem a kocsimba, én pedig a volán mögé pattantam.
A kerekek csikorogtak, amikor elindultam, de nem akartam lassítani, különben visszafordultam volna, és a szart is kivetem Pete Callahanből, azért, amit tenni készült a mellettem ülő lánnyal.
- A kurva életbe! Mocskos kis fasz! - kiabáltam, és a kormányt csapkodtam a kezemmel.
- Hagyd abba Ches! - csattant fel Summer. - Csak, hagyd már abba, és lassíts le baszki! - már kiabált, arca lángolt, teste görcsösen rángatózott az elfojtott zokogástól.
Nem lassítottam, szememet mereven az útra szegeztem, a vörös ködtől viszont, ami az agyamat borította, semmit se láttam. Még jobban a gázba tapostam, és átkoztam amiért olyan rohadt messze lakott Summer.
Csendben utaztunk egy darabig, az eső esni kezdett, bekapcsoltam az ablaktörlőt, de így is alig láttam valamit.

- Lassíts Ches! - nem bírtam ráfigyelni. Rég elöntötte az agyamat a szar, és emiatt semmire se koncentráltam. Hallottam, hogy felzokog mellettem, erre rápillantottam. Tényleg egy ezred másodperc volt az egész. Egy kibaszott oldalra tekintés, majd vissza az útra.
Láttam, hogy közeledik, de képtelen voltam lassítani. A kocsim ezer darabra robbant körülöttünk.....